Ezen a héten a biochef konyhájáról egy indiai ételkülönlegességet rendeltem.
Indiai csípős dál-leves
Indiában a szárított borsó- és babféléket gyűjtő néven dálnak nevezik, csakúgy, mint a belőlük készült leveseket. E levesek recetjeinek repertoárja olyan széles, hogy hónapokig főzhetünk dált minden nap, anélkül, hogy kétszer ugyanolyat főznénk.
Az általam rendelt csípős dál kétfajta, vörös és barna lencséből készült. A levesben csak a barna lencse volt látható, a vörös lencse ( amely a meghámozott barna lencse) a főzés során pürés állagúvá válik, és a leves sűrítésére szolgál. A levesben a ropogós sárgarépa karikák, a puhára főtt lencsék mellett olyan érzést keltettek bennem, mintha kívülállók lennének.
Az indiaiak által igen kedvelt chili, itt is elég erőteljesen volt jelen az ételben. A leves végét kanalazva már erősen szükségessé vált egy zsebkendő :) A levesben a fűszerek erőteljesek, de ugyanakkor harmonikusak voltak. Nekem nagyon ízlett.
Pirított mákos rizs sült tofuval és alma chutneyval
A meglehetősen fűszeres leves után muszáj volt egy kis szünetet tartanom, így kb. 20 perc eltelte után következett csak a második fogás. Nem kis bátorság kellett, amikor az igencsak extrém összeállítás megrendelése mellett döntöttem.
A legnagyobb kihívás számomra a mákos rizs volt. Hát elég bizarr kombináció. Nekem túl keserű volt a mák, bár alma chatneyval együtt fogyasztva a keserű íz jelentősen gyengült. Én egyáltalán nem szeretem a keserű ízt, így elsőre a mákos rizs önmagában nem nyert. (a páromnak viszont nagyon ízlett)
Ellenben az alma chutney nagyon kellemes volt - A chutney egy indiai mártás, amely különféle ételek remek kísérője. Fűszeres, általában édes-savanyú sűrű szósz, melynek rengeteg változata van.
Szerintem az alma chutney volt a fogás csúcsa. Ő volt az, amely remekül összefogta a számomra kevésbé ízletes mákos rizst és a semleges ízű sült tofut (szójasajt). És így egy igazán különleges és szokatlansága ellenére ízletes ételt kaptunk. Mindenképpen érdemes megkóstolni.
Recept
