Wuzi mondotta:
Hajdanán azoknak, akik az ország javára terveket kovácsoltak, legelőször is a száz csaláldnév viselőit kellett okítaniuk, és a tízezernyi nép jóindulatát kellett megnyerniük.
Van a négy "nem-összhangzó". Ha nincs összhang az országban, akkor nem lehet hadsereget indítani; ha nincs összhang a hadseregben, akkor lehetetlen a hadrendet felállítani; ha nincs összhang a hadrendben, akkor nem lehet csatába kezdeni; ha pedig a csata menetében nincs összhang, akkor képtelenség győzedelmeskedni.
Ezért azon uralkodó, aki a népe igénybevételekor rendelkezik az Úttal, előbb megteremti az összhangot, s csak utána kezd a nagy ügyek intézéséhez. Ha pedig nem mer megbízni a saját maga kovácsolta tervekben, akkor közölnie kell ezt az ősők templomában, értelmeznie kell az óriás teknős páncélja mutatta jósjeleket, és az asztrológiához kell fordulni tanácsért. S csak azután lehet mozgósítani a hadserege, ha mindezek a dolgok a háború szerencsés kimenetével kecsegtetnek.
A népnek tudnia kell, hogy uralkodójuk szeretettel viseltetik sorsuk iránt, és aggódik haláluk miatt. Ha pedig az uralkodó eléri, hogy ez ilyeténképpen legyen, akkor a nehézségekkel találkozván katonái előre törnek, s akár meg is halnak, hogy dicsőséget szerezzenek, ám azt, hogy éltüket menekítve megfutamodjanak, szégyennek tartják.
Az idézet Szun-ce, A háború művészete című könyvéből való.
Szeretettel ajánlom a könyvet a magyar politikusok figyelmébe.
Hátha nem olvasták még :)
MM
