Következő élet...

Bölcs ember sosem búsul se élőkért, se holtakért. Mert nem volt, hogy ne léteztünk volna és nem lesz, hogy ne létezzünk valamennyien. (Bhagavad-Gita)

Fenn a csúcson

2009.03.07. 20:46 :: akinom

A múlt héten síelni voltunk Mariazell-ben. Régóta várt program volt ez, és igencsak ránk fért már egy aktív kikapcsolódás.
 
Mariazell Ausztriában, az Alpokban elterülő kis városka, amely napjainkban főleg szolgáltatásból és turizmusból él. Mesébe illő környezetével, télen-nyáron számtalan kikapcsolódási lehetőséggel, számos történelmi nevezetességekkel, és legendáival nyújt felejthetetlen élményt az odalátogatóknak az év minden szakában.

Mivel ez a vidék elég hóbiztos (az év egyharmad részében a területet hótakaró borítja), így igazán felkapott hely a téli sportokat kedvelők számára.

Az idei tél elég csapadékosnak bizonyult, a hó mennyisége helyenként elérte a két métert. Hihetetlen élmény volt, még sohasem láttam ekkora mennyiségű friss havat. Így február vége felé az időjárás (szerencsére) már nem volt a vidékre jellemzően zord hideg, azért elég szélsőségesen alakult. Ott tartózkodásunk alatt volt részünk csodaszép havazásban, hóviharban, verőfényes napsütésben (15C°), és esőben is.

Az időjárástól függően változott a hó minősége is, ami nem minden esetben volt a legkedvezőbb a kezdő síelők részére. Ennek ellenére szinte minden nap utolsókként hagytuk el a terepet. Olyan is megesett, hogy a pályákat másnapra előkészítő (Ratrac) gép előtt csúsztunk haza - izgalmas volt :)

Összefoglalva: síelni csudajó! Mariazell remek hely akár az aktív, akár a passzív kikapcsolódás mellett döntünk. Az árak korrektek, és nem kell a világ végére sem utazni.



Mariazell
Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.

Mariazell Stájerország és Alsó-Ausztria határán fekszik az Északi Mészkő-Alpokban, a Bürgeralpe (1270 m) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet.

A név eredete, legendák
A város neve
1157. december 21-én este érkezett meg a környékre egy Magnus nevű bencés szerzetes St. Lambrechtből az ottani apát megbízására, hogy az itt élők lelkipásztora legyen. Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes a Szűzanyához fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a szikla kettéhasadt, így Magnus folytathatta az útját. Megérkezvén a szobrot egy farönkre tette és kis fakápolnát épített köré ( "Maria in der Zelle" ), amely hamarosan a vidék hitéletének központjává vált.

A Henrik-legenda
Henrik, Morvaország őrgrófja és felesége is olyan súlyos köszvényben szenvedett, hogy már az ágyból sem tudtak felkelni. Egy éjjel álmukban Szent Vencel azt mondta nekik, hogy bízzanak a Szűzanyában és egészségük visszanyerése után zarándokoljanak el hozzá Mariazellbe, ahol hálájuk jeléül emeljenek templomot. Így is tettek, elrendelték a templom megépítését, majd visszatértek hazájukba.
A legendában szereplő Henrik (1197-1222) valószínűleg I. Ottokár király testvére lehet.

A Lajos-legenda
I. Lajos magyar király ellen a törökök és más barbár népek 8000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 2000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor a Zelli Istenanyához fordult, aki egy álomban támogatásáról biztosította. Felébredvén a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet rendesen egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, ahol hálája jeléül a templomnak ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset.
A legenda történelmi alapokon nyugszik, I. Lajos magyar király 1342 és 1382 között uralkodott, bár a csata időpontja bizonytalan, a történészek a hagyományok alapján az 1364. évet valószínűsítik.

A zarándokhely
A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő Szűzanya segítségében bízva. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A kegyszobor 48 cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis Jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának.

A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.
Zarándokok már a 12. századtól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen II. József zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik.

A tradicionális zarándokútvonalakat 1100 km hosszban 1981-ben foglalták "Mariazelli zarándokútvonalak 06" néven egységes rendszerbe, ezek Bécsből, Burgenlandból, Alsó-Ausztriából, Stájerországból, Felső-Ausztriából és Karintiából vezetnek Mariazellbe.

Látnivalók
Bazilika: a jellegzetes, háromtornyú templom a város jelképe. Különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit, oltárát Fischer von Erlach készítette.

Magnus sziklája (Ursprungsfelsen): a legenda szerint ez a szikla zárta el a szerzetes útját, ám imái hatására kettéhasadt, ide vezetik vissza a város eredetét. A sziklához jelölt turistaút vezet.

Bányászmúzeum Gußwerkben: az egykori k.u.k. vasöntöde épületében látható a vidék bányászatának történetét bemutató kiállítás.

Múzeumvillamos (Museumstramway): Mariazell vasútállomásán látható a világ legrégibb gőzvillamosa. A korhűen helyreállított kocsik a 19. század hangulatát idézik a rövid utazás során.

Mariazelli vasút: a 83 km hosszú keskeny nyomtávú kisvasút romatikus utazási alternatívát kínál Sankt Pölten és Mariazell között.

Bürgeralpe: Mariazell 1267 m magas hegyére gyalogosan vagy kabinos felvonóval is fel lehet jutni. A szép kilátás mellett a hegyen számos sípálya, egy kilátó, egy élménypark és több hangulatos alpesi kunyhó várja a látogatókat.

Holzknechtland élménypark: a Bürgeralpén található élménypark a favágók életét mutatja be.

Gemeindealpe: már Alsó-Ausztria területén található a mariazelli vidék legmagasabb pontja. Az 1626 méter magas hegyre ülőliftekkel lehet feljutni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyvidékre. Télen közkedvelt síterep.

Salza: a 88 km hosszú folyó jól ismert a vadvízi túrázók körében.

Szent kút (Heiliger Brunnen): a kút vizének gyógyítő erőt tulajdonítanak, így a zarándodok is gyakran visznek belőle haza.

Mechanikus betlehem: a Kálváriahegyen egy magánházban látható egyedülálló betlehem 12 újtestamentumi jelenetet ábrázol összesen 130 mozgó figurával.

www.hu.wikipedia.org/wiki/Mariazell

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: síelés pihenés kikapcsolódás mariazell alpok

A bejegyzés trackback címe:

https://kovetkezoelet.blog.hu/api/trackback/id/tr5988089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása