Már kb. az ötödik kenyér sütésénél járunk, de úgy tűnik (legalábbis egyelőre) jól döntöttünk amikor annak idején nem pék szakmát választottunk. Az éppen sülő kenyeret szemlélve úgy tűnik, a helyzet ahelyett, hogy javulna, egyre rosszabb. Leendő ételünknek ugyanis csak az egyik fele kelt meg :D
Azért hatalmas előnyei vannak az otthoni kenyérsütésnek. Először is pontosan azt esszük, amit szeretnénk (mindenféle ízfokozó, állományjavító és tartósító nélkül). Másodszor pedig elég kevés embernek adatik meg ilyen szokatlan megjelenésű - groteszk - kenyér látványa, mint nekünk.
Na de sebaj! Fogunk mi még szép kenyeret enni!
Íme vizualizálom a célt:
